Nem hiányzik, és blöffnek tartják a magyarok a kerítésépítést

  • narancs.hu
  • 2015. július 12.

Hírnarancs

Pride, fuccsba ment EU-csúcs, díjeső Karlovy Varyban, jogtalan aratás Kishantoson, fokozott menekültkrízis. Nagy bajban vannak a görögök, és jön a nyár talán legnagyobb tüntetése: nem kérünk a kerítésépítésből!

Pride 2015

Megvolt a 20., jubileumi Budapest Pride: móka és kacagás, buli, tánc és szabad elfogadás jellemezte a közel kétórás vonulást. Az eseményről készült képgalériánkat itt, Felvonulók kérték kívánságműsorunkat itt, körkérdésünket, amelyből kiderül, miért fontos a Pride, és ki mit gondol a szélsőséges tüntetőkről, itt olvashatják, utóbbira Simon Márton, Kurta Niké, Gigor Attila, Oltai Kata és Tordai Bence is válaszolt. A tárgyban Gulyás Márton írt érdekes publicisztikát.

Kurta Niké színész és Gigor Attila rendező

Kurta Niké színész és Gigor Attila rendező

Fotó: Németh Dániel

Húsz éve történt a screbrenicai mészárlás

Noha nyílt levélben ítélte el a húsz évvel ezelőtti srebrenicai „szörnyű bűncselekményeket” Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök, szombaton, a tömegmészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, amikor az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el, kővel dobálták meg. Ahogy az Index írta, Aleksandar Vučić személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt – még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként – kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: „Ha meggyilkoltok egy szerbet, mi száz muszlimot gyilkolunk meg.” (Ezen a linken összeszedték a rengeteg azonosított áldozat személyét. Nincsenek szavak.)

Nem hiányzik a kerítés?

A magyarok 34 százaléka ért egyet a szerb–magyar kerítés felépítésével, míg 56 százalékuk inkább nem húzná fel azt a déli határra – ez derül ki a Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet által június 7–9. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. 11 százalék nem tudja vagy nem válaszolt.

A többség szerint a szerb–magyar határra tervezett kerítés inkább figyelemelterelés, mintsem a menekültek megállítása. A megkérdezettek 54 százaléka ért egyet az erre vonatkozó állítással, míg csupán kevesebb mint 30 százalékuk gondolja másként.

A megkérdezettek 67 százaléka alkalmatlannak gondolja a szerb–magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Mindössze a megkérdezettek 23 százaléka gondolja azt, hogy a kerítés valamennyire alkalmas lesz arra, hogy ellássa „legfontosabb feladatát”. Az intézet felmérése szerint ugyanakkor az emberek komoly problémának látják a menekültkérdést.

Mégse csúcs

Az utolsó pillanatban törölte a vasárnap délutánra összehívott rendkívüli EU-csúcsot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – írta Twitter-oldalán. Az eurózóna pénzügyminisztereinek eddigi megbeszéléséről annyit tudni, hogy a tagállamok sok pontban egymással vagy Görögországgal nem értenek egyet.

false

Korábban bejelentették, hogy ma Orbán Viktor is a rendkívüli csúcsra utazik, ugyanis ezen a tanácskozáson döntöttek volna a görögök sorsáról. De ezek szerint tovább csúszik a döntés, mi legyen a görögökkel, így a nem az eurózónához tartozó kormányfőknek – persze Orbánnak se – osztanak lapot még egy darabig e kérdésben.

Ettől függetlenül megkezdődött a másik tárgyalás, az eurózóna vezetői Brüsszelben Görögország helyzetéről tanácskoznak. A megbeszélés tétje az, hogy maradnak-e a görögök az eurónál, és milyen áron.

Angela Merkel német kancellár előzetesen rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot. (A hvg.hu cikke folyamatosan frissül.)

Antropológus az antropológiáért írt Balog Zoltánnak

Nyílt levelet írt a világhírű antropológus, dokumentumfilmes André Singer a Királyi Antropológiai Intézet nevében Balog Zoltánnak, az Emmi miniszterének. Singer abból az apropóból írt, hogy hallott róla, hogy a magyar kormány a kulturális antropológia BA szak felszámolására készül. Ezt Singer enyhén szólva nem tartja jó ötletnek, ezért szakmai vita kezdeményezését ajánlja Balognak.

Aratás Karlovy Varyban

Horváth Lili első nagyjátékfilmje, a Szerdai gyerek nyerte el az 50. Karlovy Vary Filmfesztivál East of the West versenyszekciójának díját, valamint a háromfős, kritikusokból álló FEDEORA zsűri elismerését is. A kritikusok indoklása szerint „narratív íve, biztos kezű rendezése és a két főszereplő meggyőző karakterábrázolása miatt a Szerdai gyerek jóval többről szól, mint amit a vásznon látunk”. Az egykori intézetis múltjával és a felnőtté válással megküzdő fiatal lányanyáról szóló Szerdai gyerek rendezőjével készült interjúnk itt olvasható.

false

 

Fotó: Facebook/Szerdai gyerek

Újabb kishantosi csetepaté

Nemcsak Karlovy Varyban, de Kishantoson is megkezdődött az aratás, csakhogy jogtalanul. Merthogy a Mező Vidék Bt. – semmibe véve a másodfokú, jogerős bírósági ítéletet – arattatásba kezdett az általa egykor bérelt kishantosi földterületen. A vállalkozás földbérleti szerződését 2015. június 17-én a Fővárosi Törvényszék semmisnek nyilvánította.
A helyszínre érkező Ács Sándornénak, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjének a vállalkozás által felbérelt arató üvöltözve „megtiltotta” az esemény fotózását, és dulakodva elvették tőle a fényképezőgépét, majd úgy kapta vissza, hogy a képeket letörölték – írja a Greenpeace Facebook-oldalán.
A Mező Vidék Bt. a másodfokú ítélet szerint egyébként még csak nem is pályázhatott volna a területre, mert soha (!) nem foglalkozott mezőgazdasággal, és ez eset is mutatja, hogy úgy tűnik, még csak saját munkagépei sincsenek.

Ha elmentek a falig, mi leszünk a fal!

Közel húsz emberjogi civil szervezet tiltakozik kedden a kormány menekültpolitikai intézkedései, valamint a magyar–szerb határra tervezett kerítés és a magyarországi menekültügyi törvény szigorítása ellen. A szervezők közleménye itt olvasható, az esemény linkje pedig itt található. Save the date!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.